A közös európai politika értelme

2016. július 25. - AlEx

A hétvégén, Bálványoson tartott előadásában Orbán Viktor lényegében a közös európai politika értelmét vonta kétségbe. Azt állította, hogy hiba volt az Európai Parlementnek és az Európai Bizottságnak évekkel, évtizedekkel ezelőtt hatásköröket adni és visszatért ahhoz a szokásos gondolatához, hogy a nemzetállamoknak kellene megoldani a problémákat. A miniszterelnöktől nem váratlan, hogy olyan problémák megoldásának az elmaradását is felrója a Európai Uniónak, amiben annak soha semmilyen érdemi hatásköre nem volt, mint pl. a szíriai háború.

Ettől függetlenül az EU-nak voltak és vannak évtizedeken átnyúló céljai, amiknek a teljesülése éppenséggel mérhető. Az „Európa 2020” stratégia indikátorairól, amit az Eurostat publikált, a Portfolio.hu közölt összeállítást, és a kép korántsem olyan sötét, mint azt Orbán Viktor szeretné látni.

A stratégia szerint 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell az alábbi öt célt:

1. Foglalkoztatás

  • Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot.

2. K+F

  • Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni

3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás

  • Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek).
  • A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni.
  • Az energiahatékonyságot (megújuló energiaforrások aránya ill. elsődleges energiafelhasználás) 20%-kal kell javítani.

4. Oktatás

  • A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni.
  • El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.

5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen

  • Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmikirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

És itt vannak az indikátorok, a 9 célból 6-ban a 2020-ra kitűzött cél közeléban volt már 2015-ben is az Európai Unió egésze:

c8bff57742a2a7d81c1bc05a3f3f16c6.png

A stratégiának az egyik célja éppenséggel az, hogy a globális gazdasági versenyben az EU szereplő legyen, valami olyasmi, amiről azt állítja a miniszterelnök, hogy az EU-nak az ilyen ambíciókról kellene lemondania. A célok kitűzését persze annak idején évekig egyeztették a tagállamokkal, és megalapozták az egyes területeken kutatásokkal is. A célokhoz az Unió eszközöket is rendelt, ezek a szempontok a magyar uniós pályázatokba is beszűrődnek, és nagyon világosan érvényesülnek a közvetlenül Brüsszelből, vagy a határokon átnyúló programokban pályázható forrásoknál. De ezek a célok, mondjuk az energiafogyasztás csökkentése, jelennek meg mondjuk olyan intézkedésekben, mint a háztartási készülékek fogyasztása csökkentésének kikényszerítése, vagy a hagyományos izzólámpák használatának megszüntetése.

Egy egyszerű pókháló diagram elég világosan megmutatja, hogy a közös európai politikának van értelme és eredménye is, és azt is, hogy éppenséggel ilyen közös politikai célokkal válhat az EU globális szereplővé. Velünk, vagy nélkülünk.

facebook.com/nagy.sandor.szeged

3ba3145b7e285e427c3940ea374f1dec.png

 

A bejegyzés trackback címe:

https://egyuttszeged.blog.hu/api/trackback/id/tr648913874

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.