Volt egyszer egy SZGV

2017. február 03. - MonokiAttila

1927. február 1-jén reggel 9 óra előtt pár perccel Hermann Miksa kereskedelmi miniszter, Dr. Aigner Károly főispán és Somogyi Szilveszter Szeged város polgármestere a Rudolf térre érkezett, ahol megszemlélték a frissen elkészült kisvasúti állomásépületeket és vágányokat, beszálltak az erre az alkalomra előkészített kilenc kocsis szerelvény feldíszített utolsó kocsijába. Kilenc óra előtt egy perccel fütyült egy nagyot a vonat mozdonya, majd lassan méltóságteljesen elindult és kikanyarodott a rakpartra, ahol folyamatos vonatfütty közepette haladt végig a többszáznyi összegyült ünneplő előtt. Végighaladt a Klinikák előtt a Tisza parton, majd a vasúti híd pillérje alatt áthaladva érte el a Szegedi Gazdasági Vasút Átrakó állomását ahol az emeletes igazgatósági és állomásépület, mozdonyszín, és raktárak sorát építették fel. Majd a vonat folytatta útját a város hatalmas tanyavilága felé.

itt_volt_a_kisvasut_vegallomasa_rudolf_ter.jpgA Rudolf téri állomás a megnyitás előtt két nappal a "Mútanrendőri bejárás" szerelvényével

Rendkivül fontos esemény volt ez a város életében. A Délmagyarország egykori tudósítója így ír erről:

„A mai nap, a vasút megnyitásának ünnepnapja nem alkalmas alkalom a kritika mondására, de már nincs is sok értelme a kritikának. A kisvasút befejezett ténnyé vált, holnap bekapcsolódik a város életébe, ha hiba volt a megépítése, azt most már korrigálni úgy sem lehet. Egy azonban bizonyos, mégpedig az hogy a város ennek a vasútnak a felépítésével bizonyosságot tett alkotó, termelő képességéről, a fejlődésre való hajlandóságáról, bebizonyította, hogy a legválságosabb gazdasági viszonyok között is tud produkálni, ha akar. Lehet, hogy ebből a szerény külsejű keskenyvágányúból a gyakorlatban drága luxusvonat lesz, örökös tehertétele a város költségvetésének, de a kárpótlást a város polgársága talán megtalálja abban a forgalomtöbbletben, amely kétségtelenül a messze tanyákat a városhoz közelebb hozó kisvasútnak lesz köszönhető.”


A kritika itt arra utal, hogy a város ellenzéki pártjai és szervezetei folyamatosan támadták a közel negyven évnyi vita után felépült 78 km-es kisvasutat, annak építését, és később működését is. Somogyi Szilveszter polgármester ugyanis ezzel a kisvasúttal egy addig teljesen szokatlan és ismeretlen dolgot honosított meg. Tömegközlekedési célból az akkor még a Szegedhez tartozó tanyavilág lakóinak számára városi pénzből, illetve egész pontosan a város számára nyújtott Speyer kölcsönből, nem csak hogy egy vasutat épített a város polgárainak piacra, iskolába, színházba jutásának megkönnyítése érdekében, hanem ennek a kisvonatnak a fenntartását és a működtetését is teljes egészében az önkormányzat felügyelete és költségvetése alá rendelte.

kisvasut2.jpgA kisvasút nyomvonala. (A térkép a Mórahalom Széksós állomásánál elhelyezett elméktáblához készült)

Korábban is létezett már a klasszikus tömegközlekedés Szegeden, hiszen rengeteg konflis, taxi, autóbusz, egyéb személyi és árúszállító vállalkozás üzemelt már ekkor a városban, -nem is beszélve az akkor már igencsak kiterjedt villamoshálózatról-, de ezek mindegyikéről elmondható, hogy a hatalmas tanyavilág közlekedését egyáltalán nem segítették, külön vállalkozások voltak és egyik sem állt száz százalékban a város tulajdonában, és bár azok közlekedésére, parkolására vonatkozóan a város különböző rendeleteket alkotott, a valóságban nem tudta azoknak sem a menetrendjét sem díjszabását, sem gazdálkodását befolyásolni.

A kisvasút tervei is igen merészek voltak.A vasút építésével egyidejűleg rendezni kívánták a város belterületének határán elterülő mocsaras, belvizes terület helyzetét. Ennek érdekében az építkezés megkezdésekor a környékbeli mocsarakat lecsapolták, vízelvezető hálózatot, zsiliprendszert és víztározót alakítottak ki. Ez lett a Maty-ér néven ismert víztározó, melyet ma leginkább a kajak-kenu versenyek rajongói ismernek országszerte.Itt rendezték 1998, 2006 és 2011 években a Kajak-kenu Világbajnokságot, valamint számos más vizes sporteseményt, valamint a helyszín a tervezett 2024-es olimpia egyik helyszíneként is szerepel.


matyer.jpgA Maty-éri víztározó


Már a tervezés kezdetén meghatározták, hogy a pálya al- és felépítményét teljes egészében motorvonati üzemre kell tervezni és megépíteni az akkoriban elterjedt gőzvontatás helyett. Ennek megfelelően nem is épült fordítókorong, vizfeladó és egyéb a gőzvontatáshoz szükséges szerelvény a vonalra. Végül mégis gőzvontatással (kölcsönmozdonyokkal) indult meg a vasút, mivel határidőre nem sikerült beszerezni motormozdonyokat. Pedig számos alkalommal járt városi bizottság külföldön ezügyben, de akkoriban még kiforratlan volt az ilyen szintű technológia. A Láng Gépgyár végül négy kísérleti mozdonyát ajánlotta fel a városnak jutányos áron megvételre, melyek 1929-re teljesen leváltották a gőzösöket. A mozdony volt Európa első forgalomban közlekedő dízel-elekromos mozdonya: teljes egészében villamos meghajtású volt, és Knorr rendszerű légfékkel szerelték fel. A meghajtásról egy dízelmotor gondoskodott, amely energiáját egy 550 voltos dinamó adta át a villanymotoroknak. Ezáltal a mozdonyok 45-50 kilométeres sebességet tudtak elérni. Az egyiket kiállították az 1929-es Barcelonai Világkiállításon, ahol aranyérmet nyert


kisvasut1.jpegA Rudolf téri állomás motorvonati szerelvénnyel

.
A kisvasút beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Bár az ellenzéki támadások továbbra is rendszeresek voltak, sőt az idő előrehaladtával még erősödtek is, a kisvasút ontotta a terményeket a város piacára, azóta is egyedülálló forgalmi adatokat produkált a személyszállítás terén és a jegybevétel is meghaladott a következő években minden korábban előre tervezett értéket. Amikor pedig az ellenzék külföldi vizsgálóbizottságot hívatott annak bizonyítására, hogy a kisvasút üzeme gazdaságtalan, a bizottság azt állapította meg, hogy a kisvasút egész Európa leggazdaságosabban üzemelő kisvasútja!


De a kisvasút jelentősége nem is a gazdasági adatokban mérhető igazán, hanem abban, hogy a tanyák népét közel hozta a városhoz, a város népét pedig a tanyavilághoz. Rendszeresek voltak a színház és kultúravonatok, a város népe pedig hétvégenként felkerekedett és kirándulni indult a környékbeli erdőkbe. A tanyasiak gyerekei a vasút segítségével középiskolába járhattak, ami igen nagy szó volt akkoriban. (Szeged épp a középiskolába járás elősegítése céljából alkotta meg először a mai is ismert 90%-os diákbérletek díjszabási rendszerét, melynél az iskola havonta pecséttel igazolta az akkori „Városi diákigazolványba”, hogy a gyerek még mindig iskolába jár. Nem is nagyon hagyta ki egyetlen tanyasi szülő sem ezt a lehetőséget!)


A vasút legnagyobb jelentősége mégis az volt, hogy ahol a vasútnak állomásai voltak, azok mellett viharos gyorsasággal kialakultak a későbbi települések magvai. Ásotthalom, Mórahalom, Domaszék, Zákányszék, Ruzsa teljes egészében ennek a kisvasútnak köszönheti létrejöttét, majd 1950 körül ezek a falvak le is váltak Szegedről és önálló településként folytatták életüket. Bár 1949-től a MÁV vette át az üzemeltetést, a fejlődés nem állt le, és egészen az 1975-ös megszüntetéséig a város vasútjaként tartotta számon a közvélemény.


2017-ben nem csak annak a Hermann Miksa által átadott első szerelvénynek a 90 éves évfordulójáról emlékezünk meg, hanem arról is, hogy ekkor indult el a tisztán önkormányzati fenntartású és működtetésű tömegközlekedés Szeged városában.

További információk a teljesség igénye nélkül:


A Szegedi Kisvasút Wikipédia oldala
A Domaszéki Helytörténeti és Kisvasúti Múzeum oldala
A Szegedi Kisvasut facebook oldala

kisvasuttabla.jpgA kisvasút emléktáblája a Roosevelt téren

A 90 éves évforduló alkalmából, a kisvasút által érintett városrészekben és településeken ebben az évben több helyen is megemlékezéseket, vándorkiállításokat, túrákat, rendezvényeket szerveznek, a Domaszéki Helytörténeti és Kisvasúttörténeti Múzeum és emlékhely pedig egész évben várja a látogatókat előzetes bejelentkezés alapján.
domaszek.jpg

A Domaszéki múzeum előtti kiállított szerelvény

A bejegyzés trackback címe:

https://egyuttszeged.blog.hu/api/trackback/id/tr8312180474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.